Sugar kapcsolatok II.
Sugar, azaz cukor. Édes és csábító. Könnyed és fényűző. Letisztázott, egyszerű. Hallottál már a cukros randivilágról (sugar dating)?
Újabb cukros társkereső óriásplakátja virít Budapest szerte. Évekkel ezelőtt nagy port kavart az első magyarországi sugar dating oldal, amely elsősorban az egyetemek környékén hirdetett Budapesten, és a kezdeti tiltakozások ellenére ma is üzemel. Úgy látszik, a főváros mostani vezetése másképp viszonyul a témához, ugyanis nemrég erősítették meg, hogy el fogják távolítani a plakátokat.
Értetlenül állok a társadalmi jelenség előtt, így körbejártam alaposabban a témát. Háromrészes cikksorozat lett az eredménye.
Az első cikkben a sugar kapcsolatok jelentésével és működésmódjával foglalkozom.
Itt, a második részben a magyar helyzetet járom körbe.
A harmadikban a sugar baby-k és daddy-k személyes történeteire, illetve a vonatkozó pszichológiai kutatások eredményeire koncentrálok.
Sugar dating átverés
Szóval miért is dühít annyira a cukorélettel kapcsolatos kommunikáció? Az előadásmód, hogy ez könnyű és jó?
Mert egyszerűen nem igaz. Ferdítés, átverés, szépítés kíséri a jelenséget, így téve vonzóvá valamit, ami lélektanilag mindenképp, de néha fizikailag is veszélyes. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az alábbi részlet a 2018-as Sugar Baby Csúcstalálkozóról szóló cikkből (saját fordítás). Igen, ilyen is van. Ez egy amerikai esemény, az első sugar kapcsolatokra specializálódott weboldal, a SeekingArrangement agyszüleménye. A névtelen kérdés-válasz szekciónál kapcsolódunk be az eseményekbe.
„…ahogy Urick véletlenszerűen kihúzza a kérdéseket, úgy tűnik, mind egy téma körül kering: hogy tárgyaljunk a pénzügyi megállapodásról az apucikkal? Urickot már a kérdés maga is bosszantja. „A Sugar Baby-knek nem fizetnek. Ajándékokat kapnak.” Mondja nyersen. „Ha fizetséget vársz a idődért, menj el dolgozni.” […] a résztvevő lányokat, úgy tűnik, elrettenti ez a válasz. Urick megpróbál egyesével válaszolni a kérdésekre, de a lányok egyre bátrabbá és hangosabbá válnak, folyamatosan be-bekiabálják egyéni történeteiket.”
Világosan látszik, hogy a szervezők minden törekvése ellenére a cukorlányok maguk is pénzkereseti lehetőségként tekintenek erre az életformára. A helyzet irányíthatatlanná válik, így az eredeti cikk írója nem is tud érdemi beszámolót adni a további eseményekről. Helyette a résztvevőkkel folytatott beszélgetéseiből szemezget, amiből a harmadik cikkemben lesz szó.
Hazai sugar kapcsolat körkép – a cukormáz
A SeekingArrangement statisztikái szerint az átlagos amerikai sugar daddy 38 éves és 250 000 USD az éves bevétele, az átlagos amerikai sugar baby 25, és havi 2 800 USD-t keres értékben ajándékozzák meg.
Bár még nem tartunk a 72 millió forintos diplomaárnál, itthon is jócskán megugrottak a költségek a felsőoktatásban. Szűkült az államilag finanszírozott helyek száma, elszálltak az albérlet árak. Mivel az életszínvonal is más, mint a tengerentúlon, már a jelenlegi helyzet is nagy anyagi terhet ró az átlagos magyar családokra.
A magyar sugar párkereső oldalak ugyanazt a retorikát használják, mint a nagy elődök. Weiler Péter, a puncs ügyvezetője kifejezetten visszautasítja a szexszolgáltatás közvetítés vádját: „Nagyon szigorúan szűrünk, és kitiltunk minden olyan felhasználót, aki nem párkapcsolatot keres, magyarul a prostitúciónak az oldalon nincs helye. Egy dolog biztos nem fér meg a Puncson: alkalmi szexuális kapcsolat pénzügyi juttatásért. Erre a célra regisztrálók kiszűrésére az oldalon külön funkciókat fejlesztettünk ki. Elengedhetetlennek tartjuk az ilyen jellegű visszaélések kiiktatását, hiszen ez cégünk erkölcsi alapelveivel is összeegyeztethetetlen. A kulcsszó az, hogy ez egy társkereső, ahol párkapcsolatok jönnek létre.”
Hazai sugar kapcsolat körkép – a valóság
Nézzük meg, mi a gyakorlati tapasztalat! A Vidéki csajok egy hónapnyi puncs tagság tapasztalatait írta meg pár éve ebben a cikkben. A ráta: 800 üzenet, 142 férfi, többségük nős. Kisebbségben ugyan, de voltak, akik az oldal által hirdetett elvek mentén kerestek kapcsolatokat.
A konklúzió azonban így szól: „hiába kaptam pár kedves és akár komoly üzenetet, vagy beszélgettem néha jókat, a többségre mégis az jellemző, hogy szexkapcsolatot keres. A tarifákat vagy előre leírják, vagy rábízzák a másik félre, de összességében egy alkalomért 20-tól 150 ezerig terjedő összegeket ajánlottak, havi szinten pedig 150 és 400 ezer közé estek a fix támogatások.
Alkudoznom nem kellett: ha nem reagáltam egyből egy ajánlatra, a férfiak maguktól emelték az első ajánlatukat egy tízessel feljebb.
Ha arra se válaszoltam, akkor vagy nem írtak többé, vagy lezárták a beszélgetést: „el lehet húzni a picsába! Idióta, kis hülye” „Látom játszod az ártatlan kislány szerepét. Vagy valóban olyan buta vagy hogy azt hiszed itt megtalálsz valakit aki nem szexet akar.” Pedig ez utóbbi üzenet előtt pont ő győzködött egy ideig arról, hogy csak kávézni akar velem, semmi mást.”
Ehhez a tapasztalathoz nehezen illeszthető hozzá a puncs.hu „Együtt átvészelitek a nehéz időszakokat” reklámszövege. A legújabb, a milliomosok.hu pedig kifejezetten a luxus kategóriát célozza meg a frappáns, „ha már unod a puncsot” reklámszöveggel. Erről az oldalról még nincs tapasztalat, de a Facebook posztjaik alapján itt is túlteng a cukormáz.
(Unalom esetén javaslom az oldal komment szekciójának olvasgatását. Nagyon találó kérdéseket tesznek fel az ide látogatók, válasz sajnos nemigen érkezik a cég részéről.)
Hazai sugar kapcsolat körkép – politika
2017-ben a puncs.hu elindulását nagy társadalmi felháborodás kísérte. Olyan téma volt ez, amiben konzervatívok és liberálisok, hívők és feministák ugyanazért a célért álltak ki (nem mintha ezek a jelzők feltétlenül kizárnák egymást, de talán nem túlzok, ha azt mondom, valószínűleg ritkán fedik egymást a felsorolt csoportok véleménye). A prostitúció burkolt támogatása, óriásplakátokon való hirdetése volt a tiltakozás tárgya. A plakátok eltávolítása nem csak hazánkban felmerülő ötlet.
2017-ben végül nem váltott ki érdemi reakciót a tiltakozás. A „családbarát, keresztény Magyarország” ez esetben is, mint annyiszor, üres frázis maradt (mint például az Isztambuli Egyezmény vagy a családi pótlék estében). Az ilyen megnyilvánulások csak tovább mérgezik a közbeszédet, és rontják a zászlókra tűzött szavak hiteltelességét.
Nem csak a nőket érintő kérdésekben van ez így, hanem például a nem hagyományos nemi szerepekkel kapcsolatban is. A héten például a pedofília törvény ernyője alatt szűkítették a szólásszabadságot és a gyermekek jogait. Hogy jön ez ide? A két téma összemosása ugyanaz az erkölcstelen csúsztatás, mint amiről a továbbiakban a sugar dating kapcsán fogok írni. Míg a homoszexualitás bizonyítottan nem alakulhat ki környezeti hatásra, a magunk és a másik tisztelete egyértelműen tanult mintán alapszik. Hogy ez 2021-re sem érthető, és a közbeszédben évek óta megengedhető, sőt, fegyverként használható a másság rágalmazása, több mint elkeserítő.
No de vissza az eredeti témánkhoz. Hogy még összetettebb legyen a politikai kép, a puncs.hu alapítása körül közpénzek is képbe kerültek. Az index vezette le 2016-ban, hogyan:
„…a Puncs.hu-t üzemeltető cég, a 2015-ben bejegyzett, tízmilliós alaptőkével rendelkező Ntice Kft. egyik tulajdonosa (összesen hatan vannak) a Dating Central Europe Zrt. Ez egy 2014-ben létrejött online társkereső startup, ami azzal került be a hírekbe, hogy tulajdonosa a Gran Kockázati Tőkealapon keresztül Hernádi Zsolt Mol-vezér. A Gran tőkealap 2013-ban nyert el 4,3 milliárd forintnyi uniós forrást az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramból, ennek egy részét fektette a társkeresőbe. Az üzlet minden jel szerint jól megy, a Dating Central Europe tavaly 393 milliós nettó árbevétellel zárt, a tulajdonos pedig kivehetett 135 millió forint osztalékot. Ennek fényében nem meglepő, hogy új befektetést eszközöltek a társkeresési piacon, bár kétségkívül vicces, hogy közvetve Hernádi Zsolt és állami források is hozzákapcsolhatók egy ilyen profilú oldalhoz.” Hernádi Zsoltot orosz befektetők vásárolták ki a Dating Central Europe-ból 2019-ben.
Hazai sugar kapcsolat körkép – etika
A korábban már idézett interjúban is felmerül az etikai kérdés, hogy milyen értékeket közvetít a puncs. A válasz felettébb diplomatikus: „Mi senki felett nem ítélkezünk. Én nem állítom, hogy ez egy bűnös és erkölcstelen dolog. Szerintem senkinek nincsen joga mások párkapcsolata felett ítélkezni. Én nem gondolom, hogy ezekre a párkapcsolati modellekre különösebb hatással lennénk, ezeket mi generálnánk, mert létező társadalmi jelenség, amikor csinos, fiatal lányok, tapasztalt, netán gazdag partnert keresnek maguknak.”
Röviden: mossák kezeiket. A cég csak betömött egy piaci rést. Csak felvállalta ezt a szerepet, mielőtt más tette volna meg. Szabadság van, mindenki azt tehet, amit csak akar. Magával a ténnyel nem nagyon lehet vitába szállni.
De akkor mi ez a rossz érzés, ami hatalmába kerít? Miért szomorít el, hogy egy olyan világban élek, amiben ez teljesen rendben van (de legalábbis ezt hirdetni szabad)? Aztán elolvastam újra és újra ezt az idézetet. A nyilatkozat egy szép, általános igazságra épít, hogy ítélkezni rossz. Itt azonban elindul egy csúsztatás, hiszen nagy a különbség aközött, hogy elítélek valamit, nem foglalkozom vele, vagy kifejezetten támogatom. Kizárt dolog, hogy a puncs.hu ne lenne hatással a társadalomra, ne generálna több cukorkapcsolatot, mint előtte volt. Hiszen pont ez az oldal célja: a minél több látogató. Ennek érdekében embereket toboroz, reklámoz, azaz figyelmet irányít rá. Ezen a ponton pedig vissza is értünk a cikkem legelejéhez, a ferdítéshez, szépítéshez, hazugságokhoz.
Hiszem, hogy van más, több, fontosabb. Hogy boldognak lenni ér, és az erre való törekvést abbahagyni nem szabad. Hogy az őszinte, önmagunkhoz hű élet ma sem elavult fogalom. Hogy természetéből fakadóan nem tudja ugyanazt nyújtani a megvásárolt, instant szeretet, mint egy olyan, amibe időt kell fektetni, amiért meg kellett küzdeni.
Ezt nem csak én mondom, erre jutottak a pszichológusok is. Jövő héten a sugar kapcsolatok következményeiről, lelki hatásairól lesz szó, amit kutatásokra és egyéni beszámolókra alapozok.
Tartsatok velem!