Magazin

Gondolatkísérlet karácsonyra

Kedves Olvasóm,

Ez az első közös karácsonyunk. Mit hozhatnék neked? Mit adhatnék neked? Szívmelengető posztot a szeretet erejéről? Biztosan nem találkoztál még eggyel sem így év vége közeledtével. Ajándék- és vacsora ötletekkel tele a nagyvilág. Ünnepre hangoló jótanácsokkal rogyásig van a polc. Halottak napja lecsengésével az emlékezés koszorúi aranydíszbe öltöztek. Minden csilingel, műhófödte, varázslattal teli. Hat hete szuggerál mindenki, hogy az ő terméke a legjobb ajándékötlet a világon. Habár eddig nem is tudtad, hogy létezik az a dolog, valójában sosem vágytál semmi másra, mint arra a mindennél hasznosabb, praktikusabb és egyedibb csodára.

Biztos ez?

Tudod, mit szeretnél úgy igazán?

Én nem tudhatom. De így is neked adom.

Gondolatkísérlet karácsonyra.

***

Esteledik. Az ablakban álldogálsz, a párkányon támaszkodva lesed az utca fényeit. Itt színes, ott egyszínű égősorok díszítik a szomszédból átsejlő ünnepet. Hó idén sincs, csak a kapualjnak támaszkodó, olvadt derekú hóember emlékeztet a pár nappal ezelőtti röpke örömre, ami végül csak az átvonuló hidegfront gonosz tréfájának bizonyult.

Senki sincs az utcán. Szentestébe fagyott a világ. Nem indul munkába a szomszéd, nem trappolnak gyerekek a lépcsőházban. Még a kutyasétáltatók is pihennek ma este: a kutyalábak összecsomagolva, kutyatest alá hajtva kuckóznak a nappali sarkában, a hógömbbe illő kutyabékében a havas erdők tiszta illatáról álmodnak.

Senki sincs az utcán, csak én. Feléd sétálok. Kezemben rejtélyes doboz. Az óarany csomagolópapírt piros bársonyszalaggal kötöttem át neked, a tetején a masniba egy apró fenyőágat tűztem. Nem szólok semmit, nem is intek oda. Csak rád mosolygok. Csendben hagyom az ajtód előtt az ajándékod.

Magadra is hagylak vele. Még rám sem tartozik, mi bújik meg a dobozban. Maradjon a te titkod. Most nyisd résre az ajtót! Ne félj, nem nézek hátra! Csak te vagy és a dobozod.

Maradj még egy percre! Légy kicsit kettesben az érintetlen csomaggal. Ismerkedj vele a félhomályban! Mit kaptál? Nem nagy a csomag, nem kicsi, nem könnyű,  nem nehéz. Pont megfelelő. Akkora, amekkorának lennie kell.

Hajolj le hozzá, érintsd meg! Sejted már, mi lehet benne? Mit szeretnél úgy igazán?

Bármi lehet az. Nem kell, hogy tárgy legyen. Nem kell, hogy elérhető legyen. Nem kell, hogy reális legyen. Csak állj meg és egyszerűen gondolj arra, ami hiányzik! Ismerd el, legalább saját magadnak. Most csak te vagy ott. Nem hall, nem lát senki más.

Mitől verne hevesebben a szíved?

Mitől szorulna el a torkod örömödben?

Mi hozná vissza a tiszta, ártatlan örömöt, a hitet az életedbe?

Mi adna egy picit több értelmet a mindennapjaidnak? Nem csak szentestére, nem csak újévre, hanem egész évben, minden nap?

Mi tenne boldogabbá?

Ki tenne boldogabbá?

Megérintett?

Elragadott?

Ellágyított?

Akkor már meg is van a válaszod.

Talán már régen a tiéd, csak időközben elfelejtetted, mennyire fontos. Talán elérhetetlennek tűnik. Talán már rég eszedbe sem jutott, csak hogy ne tudd, mennyire hiányzik. Talán már sosem lehet veled. De legyen most ez egy olyan perc, amiben az akadályok nem léteznek. Nincs „ha”, „csak” és „de”. Varázsereje van ennek az ajándéknak. Ebben a gondolatkísérletben semmi sem elérhetetlen. És nem is fáj. Csak öröm és beteljesedettség, ez bújik meg a csomagban. Létezz most ebben egy kicsit!

Fogadd szeretettel. Ezt adom neked az ünnepekre.

Tedd a dobozba, amit csak szíved kíván! Kívánom, hogy kapd meg, érd el, amire vágysz. Légy boldog, és ne csak karácsonykor!

Békés ünnepeket!

 

pixelpergamen_karacsony_3

Borítókép forrása: itt.
A fenti kép forrása: itt