Penna

Meztelen erdő

Nem kell, hogy kopogj.
Ne törd meg az éjszaka derengő csöndjét.
Úgyis tudod, hogy várlak.
Ne is köszönj. Csak gyere.
Csatlakozz némaságomhoz.
Örömében körbetáncol a sötétség.
Hangtalanul dobd le a ruhád. Nálam ne rejtsd magad.
Annyi kell csak, hogy befészkelj mögém.
Nesztelenül lapulj, bőr a bőrrel játsszon.
Tenyered a csípőmön. Melegíts fel. Fázom.
Célkeresztet rajzol ránk a redőnyön besuttogó fény.
Az ilyen ölelésekből kiszorul a félelem.
Magányban képes csak jól rágni.
Unalmában mások álmait vadássza.
Az ajtó előtt vár mindkettőnké hajnalig.
A ruhákkal vesszük csak magunkra őket újra.
Most hűvös, békés sétára indulunk egymás erdejében.

Borítókép forrása itt.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *